A KÖVET Egyesületnél járva, Besenyei Mónikával beszélgettünk az ökológiai lábnyomról, a környezettudatos gondolkodásról, és arról is, hogy a jelenlegi állapotok szerint milyen kilátásaink vannak a jövőre nézve.

Először is, mit értünk pontosan ökológiai lábnyom alatt?

Az ökológiai lábnyom fogalma sokféleképpen ragadható meg, én mégis inkább onnan közelíteném, hogy igény van egy olyan alternatív mutatóra, amely meghatározza, mekkora helyet foglalunk el a Földön. A ruházkodásunk, az élelem, amit fogyasztunk, a felhasznált energiamennyiség mind igényel egy bizonyos területet. Az ökológiai lábnyom azért jött létre, hogy ezen mértékegységeket egységessé tegye. Így kialakult egy képletes, globális hektár, amely segítségével mindenki ki tudja számolni, hogy az ő életmódjával, fogyasztási szokásaival mekkora területet foglal el a bolygónkból. Az ökológiai lábnyom nagyságát lehet egyénre, országra, adott évre lebontva is számolni.

A mérleg másik oldalát a biokapacitás adja, vagyis az, hogy miből gazdálkodunk. Ennek mértékét ugyanúgy globális hektárban mérjük, az adott évre és országra jellemzően évről évre változik attól függően, hogy mennyire termelékeny az adott évben egy földtípus.

Jelenleg mekkora az ökológiai lábnyomunk?

Ezek az adatok országról országra eltérőek, az interneten könnyen utánuk lehet nézni. Globális tekintetben azonban nagyon rosszul állunk, 1,4 „Földet” használunk, és ez az arány folyamatosan romlik a növekvő népességnek, a fogyasztás mértékének és az egyre inkább kiaknázott természeti adottságoknak köszönhetően. Üröm az örömben, hogy a gazdasági válság beköszöntével némi javulás figyelhető meg: az emberek kevesebb energiát használnak, körültekintőbben vásárolnak, mert a pénztárcájuk jobban megérzi a kiadásokat, ám ez még mindig kevés az egyre romló helyzet megfékezéséhez.

Tehát hasztalan a szó. De miért?

A hiba az emberi természetben keresendő, mert hiába látjuk magunk körül a közelgő katasztrófaveszélyt, amíg nem következik be, nem teszünk ellene semmit. Egy gazdag ember, akinek pénze van, nem fogja visszafogni a fogyasztását, nem fog csak azért nem elrepülni a magángépén Dubaiba, mert azzal szennyezi a környezetét.

Másrészt sokan beleesnek abba a hibába, hogy nem fogják fel annak a súlyosságát, hogy lehet, hogy most még ugyan nem visszafordíthatatlanok ezek a folyamatok, de hamarosan elérkezünk abba a stádiumba, ahonnan már nincs visszaút, tegyünk bármekkora erőfeszítéseket is.

Az utolsó óra című filmben egy indián törzsfőnök mondja azt, hogy nem kell aggódni, a Föld már ennél sokkal komolyabb dolgokat is túlélt, mint az ember. Ezt is túl fogja élni. Magunkat kell féltenünk. (Ha ez a katasztrófa valóban bekövetkezik, akkor sem fog kipusztulni az emberi faj, a tudósok szerint az emberiség kb. egyötöde fog fennmaradni.)

Véleményem szerint nem kell ugyan pánikhelyzetet kelteni, de jobb félni, mint megijedni. Ha betartanánk néhány alapvető szabályt, visszafognánk egy kicsit a fogyasztásunkat, attól senki sem élne rosszabbul, és még az az esély is megvolna rá, hogy megússzuk, és nem tesszük tönkre magunk körül a Földet.

Mi az a KÖVET Egyesület, és milyen szerepet vállal a környezettudatosság formálásban?

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért 1995. októberében alakult Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület néven, az INEM német cég  magyar tagjaként. A KÖVET mozaikszó, amely a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület elnevezésből jött létre. Az Egyesület alakulásának célja, hogy a germán példa alapján Magyarországon is meghonosítsuk a körnnyezettudatos szemléletmódot minél több vállalat életében.

Az ötlet olyan nagyvállalatok vezetőinek fejéből pattant ki, akik úgy gondolják, hogy abban rejlik a jövő, hogy a cégek úgy termelnek profitot, hogy közben nem teszik tönkre azt, amiből élünk. Mára egyre többen csatlakoztak hozzánk, most már több mint 100 taggal büszkélkedhet az egyesület. Ezek nem feltételnül mintacégek, de azért léptek be, mert a hatékony működés mellett fontosnak tartják, hogy arra is figyeljenek, hogy közben ne tegyenek kárt a környezetükben.

A KÖVET ezen túlmenően nem állt meg a környezettudatos vállalatirányítás szándékánál, hanem megpróbáltunk új eszközöket keresni, mint pl. az ökológiai lábnyom, amely egy picit a jövőbe mutat, és amivel tovább tudunk lépni egy-egy akadályon. Így tudunk segíteni a továbblépésben olyan cégeknek is, akik már ugyan eljutottak egy szintre, de szeretnének újabb megoldások, lehetőségek  után kutatni.

A KÖVET tagjai kapcsolatban állnak egymással?

Természetesen. Ügyelünk arra, hogy a tagoknak legyen lehetőségük megismerkedni egymással, szemrevételezni, hogy ők a saját házuk táján milyen változtatásokat vezettek be. Elmegyünk egymás vállalatát meglátogatni, ahol működő gyakorlatokat leshetnek el, hogy igen, így is lehet. Most például a Pannon székházhoz viszünk több csoportot is.

Mi elsősorban nem a tecnológiai eszközöket, hanem az ötletet  adjuk, ilyen például a zöld iroda program, amely egy hatékony, házon belüli program. Nem is gondolnánk, hogy milyen iszonyatos környezeti hatásai vannak, mekkora energiafogyasztás jellemzi az irodák működését. Mi olyan tippeket, ötleteket adunk számukra, amelyekkel energiatakarékosabbá, „zöldebbé” tehetik irodájukat.

Igaz, hogy ezek a változtatások, és a környezet védelme nagy anyagi ráfordítást igényel, de szerencsére már egyre több vállalat felismeri, hogy ezek a befektetések hosszútávon megtérülnek.

A kérdésnél maradva ezen kívül rendszeresen tartunk konferenciákat, ahova egyrészt szakértőket is meghívunk, de mi is tartunk előadást a saját eredményeinkről. Nyári egyetemet is szervezünk friss diplomások számára, akiket érdekel a környezettudatosság. Célunk, hogy „megfertőzzük” a fiatalokat, akikből pár év múlva cégtagok lesznek, és tovább örökíthetik ezt a szemléletmódot.

Az, hogy a vállalatoknak milyen nagy szerepük van a környezet védelme szempontjából, egyértelmű. De mit tehetünk mi, egyszerű fiatalok, tanulók?

Azok az alapvető dolgok, mint a szelektív hulladékgyűjtés és az energiatakarékosság a minimum, amit mindenkinek meg kellene tenni. Nem szabad azt hinnünk, hogy egy ember segítsége nem jelent semmit, hiszen van egy kritkus százalék, amit ha elérünk, globális szinten is látványos eredmények születnek. Az elsődleges cél ezt a kritikus százalékot elérni. Ebben pedig mindenkire szükség van! Ha ez az összefogás nem következik be, akkor eljön az, amiről korábban volt szó: a Föld túlél minket...

A tudatos vásárlás a másik sarkalatos pont, amire jobban oda kellene figyelni. Az, hogy nem hagyom magam átverni, nem veszek felesleges terméket, és nem veszek többet, mint amennyire valójában szükségem van. Döbbenetes adat, de egy amerikai felmérés kimutatta, hogy a megvásárolt termék 99%-a fél éven belül hulladékként végzi. Kicsit nézzünk szét a saját otthonunkban is! Vajon mennyi élelmiszert, ruhát, fogyasztási cikket nem használunk, majd dobunk ki?

A jelenlegi helyzet alapján milyen jövőkép elé nézünk?

A KÖVET megalakulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy a 2100-as évre szűnjön meg. Addigra már ne legyen szükség a munkájára, ne kelljen tanítani a környezettudatosságot.

A jövőkép azonban sokféle lehet: ha az emberek meghallják a vészharang kondulásait, vissza lehet fordítani a folyamatot. Rengeteg sajtóanyag, konferencia, rendezvény, megmozdulás születik ebben a témában, egyre több jogi intézkedés jön létre. De hogy ez mennyire hatja meg az embereket, hányan változtatnak az életmódjukon, nehéz megállapítani. Ezt majd az idő igazolja...